Aszfodélosz

- Mit kapok, ha ürömteába őrölt aszfodéloszgyökeret keverek? - teszi fel a kérdést az első bájitaltanórán az ellenszenves Piton professzor (akit a filmváltozatban a jobbra látható, rendkívül szuggesztív Alan Rickman alakít). Harrynek a leghalványabb fogalma sincs (mivel a tudálékos Hermionéval ellentétben nem tanulással töltötte a nyarat). Így a professzor maga adja meg a választ: az üröm és az aszfodélosz keveréke altató hatású, olyannyira, hogy az élő halál eszenciájának is nevezik. Bár mindkét növény megtalálható a természetben, hatásmechanizmusuk igencsak eltér a fent leírtaktól. Az aszfodélosz (jobbra) a liliomfélék családjába tartozik, gyökere izzasztó és vízhajtó hatású. Az üröm kivonata az emésztésre és a keringésre hat serkentőleg. Aromás illatú növény, belőle készül az abszint, a múlt századi francia festők kedvenc alkoholtartalmú itala.

Sisakvirág - Mi a különbség a sisakvirág és a farkasölőfű között? - teszteli tovább Piton professzor Harry tudását. A válasz ezúttal is elmarad, így Piton kénytelen maga elárulni: a kettő egy és ugyanaz. Ebrontófűnek avagy Aconitumnak is nevezik. A farkasölő sisakvirág (Aconitum vulparia) rendkívül dekoratív növény, de ugyanennyire mérgező is. Csak külsőleg alkalmazható, akkor is idegeredetű fájdalmak - reuma, idegzsába - esetén. Bükkös, tölgyes erdeinkben mi is találkozhatunk vele. Abesszíniai aszúfüge A másodéves Harry és társai a kalaplengető gombák tanulmányozása mellett az abesszíniai aszúfügék ritkítását kapják feladatul Bimba professzor gyógynövény-tanóráján. Erről a növényről bővebb leírást bizonyára csak a roxforti botanikakönyvekben olvashatnánk, ugyanis ez a gyümölcs Rowling kisasszony képzeletének szüleménye.

Boszorkányfű A roxfortosok egyik kötelező olvasmánya, az Ezer bűvös fű és gomba említi. A valóságban is létezik, erősfű vagy nagyezerjófű néven is ismert. A nagyezerjófű (Dictamnus albus) nálunk védett növény. Leveleiből emésztésjavító és idegerősítő főzet készíthető. Disznópázsit A disznópázsit - a meghajtófűvel együtt - a Leghatóbb ördöngös italoc című bájital-receptkönyvben az emberi transzformációt előidéző százfűlé-főzet egyik összetevőjeként szerepel. Harry és barátai a második részben maguk is megpróbálkoznak a bonyolult főzet elkészítésével. A madárkeserűfű (Polygonum aviculare) - másnéven disznópázsit - ha nem is alakít át, de szaponintartalmának köszönhetően köptetőként kiválóan alkalmazható.

Fúriafűz A varázslóiskolához tartozó birtokon álló barátságtalan, agresszív növény a nevéhez méltóan ostorszerű ágcsapásokkal igyekszik távol tartani magától mindenkit, aki a közelébe merészkedik. Hogy pontosan milyen célból is ültették a fát, a harmadik részben kiderül! Egy újabb olyan növény, mely a ráruházott emberi (női?) tulajdonságok által válik mesebelivé. A szomorúfűz ismert növény, de hogy ágai ellenségesek lennének... Ezt mindenki döntse el saját maga.

Indacus toxicus - Vigyázzatok az Indacus toxicusszal, mert épp nő a foga! - figyelmezteti Bimba professzor a mennyezetről lelógó esernyő méretű virágoktól illatozó 3. sz. üvegházban tanítványait. Az indáival a kiszemelt áldozatához észrevétlenül, alattomosan araszoló, hegyes levelű, sötétvörös növény hatásos ellenszere - ahogy azt a tanárnő rögtön szemlélteti is - a jól irányzott, lendületes pofon.

Ördöghurok A három jó barát, Harry, Ron és Hermione az első részben küzdenek meg a rájuk tekeredő mágikus növény szorításával. Minél elszántabban küzd a sötét, nyirkos helyeket kedvelő ördöghurok csapdájába esett áldozat, a kígyószerű indák annál szorosabbra fonódnak körülötte. A fogoly csak úgy szabadulhat, ha ellazul, ekkor a vendégmarasztaló kacsok szorítása is enged.

Tök Hagrid, az iskola vadőre a kunyhója mögötti zsebkendőnyi veteményeskertben nevel tököket, amelyek - bár az óriást mindenféle varázslástól eltiltották - valamilyen csoda folytán mégis hatalmasra nőnek. Az iskola nagytermét minden évben halloweenkor a magasban lebegő, emberi arcot formázó, kivájt sütőtökök díszítik. A tökök belsejébe helyezett mécsesek kellően hátborzongató hangulatvilágítással szolgálnak. A könyvek szerint a diákok szívesen fogyasztanak töklevet. A meleg júniusi napokon különösen üdítő a jégbe hűtött töklé.

Mandragóra Nem tehetjük meg, hogy a második rész kapcsán említést ne tegyünk a gyógynövénytanórák mélyen önérzetes növényéről, a mandragóráról, amelynek fiatal példányai az írónő fantáziájában az átültetés ellen kézzel-lábbal tiltakozó, fülsiketítően visítozó, ráncos csecsemőként jelennek meg. A valóságban is létező, a maszlagfélékhez tartozó, bódító hatású, mérgező, de gyógyszerként is használatos alapanyagot adó mandragóra a középkorban különböző boszorkánykenőcsök és szerelmi bájitalok fő összetevője volt. A babona szerint azonban csak akkor fejtette ki hatását, ha különleges körülmények között gyűjtötték: éjjel, akasztott ember lába alól kellett szedni!